Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tatooine

2010.02.27

Történelme 

A rendszer felfedezésekor, a Régi Köztársaság korában először úgy gondolták, hogy három nap van a rendszerben (a Tatuint is beleértve), ezért évtizedekig így szerepelt a térképeken. A későbbi közelebbi vizsgálat feltárta, hogy a fényes, kristályos, csillogó homok tévesztette meg a korábbi érzékelőket, amik a bolygóról visszavert fény erősségét mérték.

Az alaposabb vizsgálatok befejezése után a bolygó mint nyersanyagforrás lett ismert és vonzott magához vállalkozókat, akik szinte napok alatt bányákat és feldolgozó üzemeket építettek a bolygó északi felén, egy viszonylag kis területen koncentrálódva.

Az első felfedezők a mélyebb rétegekben található fémek kitermelésével foglalkoztak, de később a nyersanyag nem bizonyult jó minőségűnek, ezért a bányászatot hamar abbahagyták. A bányászat során a felszínre hozott sziklák helyenként megkövesedett fosszíliákat tartalmaztak.

Dzsava (Jawa) legendák szerint a bolygó valamikor vízben gazdag volt, és óceánok voltak a felszínén.

A Tatuin, bár kívül esik a Köztársaság és a Birodalom érdeklődési körén, mégis jelentős helyszíne a galaxis történelmének.

Ide hozták Anakin Skywalkert fiatal korában, és itt élt rabszolgaként édesanyjával, Shmi Skywalkerrel Mos Espában, Watto, az ócskás rabszolgájaként. Itt fedezte fel Qui-Gon Jinn Jedi mester.

Egy generációval később ide hozta Obi-Wan Kenobi a csecsemő Luke Skywalkert, Anakin fiát, akit Owen és Beru Lars a párafarmjukon nevelt fel. Obi-Wan is ezen a bolygón telepedett le remeteként a köztársaság bukása után.

A csillagközi kereskedelemmel járó forgalom a bolygóra vonzott nemkívánatos személyeket is (csempészek, tolvajok, orgazdák).

Itt élt Jabba, a hírhedt hutt gengszter, aki gazdaságilag meghatározta a bolygó működését a köreihez tartozó vagy vele kapcsolatba kerülő bűnöző elemekkel.

"Ha a világegyetemnek egyáltalán van valahol egy fényes központja, akkor ez a bolygó esik a legtávolabb tőle." - mondta róla Luke Skywalker

Leírása 

Kettős naplemente a Tatuin bolygón (a Csillagok háborúja IV: Egy új remény c. filmben, középen Luke Skywalker, balról a párafarm egyik épülete)

A Tatuin egy bizonyos területe alatt rendellenes mágneses tulajdonságú kőzet található, ami a bolygó erős mágneses terével és a szelekkel kölcsönhatásban folyamatosan egy viszonylag hűvösebb mikroklímát tart fenn ezen a területen. A bolygó más részein napközben a legmagasabb hőmérséklet elérheti a 65°C-t, ehelyett itt legfeljebb 43°C mérhető. A települések zöme emiatt ebben a zónában összpontosul.

Bár a bolygó teljes és részletes feltérképezése soha nem történt meg, annyi megállapítható, hogy a forróbb helyeken sem bányászatra alkalmas nyersanyagok, sem említésre méltó geológiai formációk nincsenek.

A Tatuin a legbelső bolygó a Tatu rendszerben. A két másik bolygó Ohann és Adriana, ezek hatalmas és lakatlan gázbolygók. A közöttük lévő sávban hét hold helyezkedik el.

A bolygónak két napja van, a Tatu 1 és Tatu 2 (amik egymástól nem túl nagy távolságra keringenek egymás körül, így fizikai kettőscsillag-rendszert alkotnak), ezért napközben állandó a forróság, ami éjszaka gyorsan lehűl a vékony felhőréteg miatt. A levegő száraz, csak hajnalban tartalmaz némi nedvességet, ami valószínűleg a bolygó belsejéből szabadul fel. A napok tömege egyenként egy-egy naptömegnek felel meg, méretük is csak kissé tér el egymástól.

A bolygó a két naptól nagyjából 1,1 CsE távolságban kering, ennek következtében felszínét 1,7-szer annyi napsugárzás éri, mint a Földet.

A két nap színképe egymástól kissé eltérő, a Tatu 1-é G1-es, a Tatu 2-é G2-es, egyik sárgásabb, a másik kékesebb árnyalatú (lehetséges, hogy egyik vagy mindkettő változócsillag). A bolygó a két nap közös tömegközéppontja körül kering, mindkettőtől elegendően nagy távolságra. A bolygón egy nap 23 óra, egy év 304 helyi napból áll. Amikor olyan napfogyatkozás van, amikor az egyik nap eltakarja a másikat, a bolygót érő fény és napenergia kb. a felére csökken, ez átmeneti, hosszabb ideig tartó lehűléssel és homokviharokkal jár. Az ilyen napfogyatkozás a méretekből következően a bolygó egész felszínét érinti. (Owen Lars erre a jelenségre utalhat, amikor az Egy új remény c. filmben „évszakról” beszél).

A két nap létének ártalmatlan, de érdekes mellékhatása, hogy mivel legtöbbször két nap látható, ezért az árnyékok széle elmosódott, még tiszta idő esetén is. (Esetleges kettős árnyék megfigyelése a napok egymástól való nagyobb távolságára utal).

A bolygó nagyobbrészt homokdűnékből áll, ezt helyenként magasabban fekvő, sziklás területek szakítják meg. A homok megjelenése nem homogén, színe a sötétebb sárgásvöröstől az egészen világos sárgáig terjed. Ez valószínűleg a homokot alkotó különböző anyagok eltérő összetétele miatt van így. A felföld szélein erózióra utaló jelek láthatók, amik egy része a homok és a szél koptató hatásának tudható be, más részük egyértelműen valamikori vízfolyások nyomait viselik magukon.

A felszín alatt nem túl nagy mélységben víznek kell lennie, különben nem volna lehetséges a felszínen növényi és állati élet. A Tatuinon néhány nagytestű állat is megtalálható, melyek többsége a sziklásabb területen él. A sziklakanyonok mélyén bokorszerű növényzetet lehet megfigyelni, amik vagy az éjszaka lecsapódó pára vagy a talajból felszivárgó nedvesség útját követik.

A holdak száma bizonytalan, egyes források szerint kettő, más források szerint három holdja van.

A bolygó légkörében nappal is nedvességnek kell lennie, mivel felhők többször is láthatók (az Egy új remény c. filmben mindkét naplemente esetén).

Lars otthona közelében felhőtlen az ég, amikor a Dzsavvák a droidokat hozzák eladásra, de másnap már felhős, amikor a farmot lerombolják. Emiatt nyitott kérdés, hogy a felhők hiánya a párafarm nedvességet lekötő működésének következménye-e.

Gazdasági működése 

A bányászat befejeződése után a felszereléseket és az építményeket otthagyták. Bár ezek állapota a későbbi betelepülések idejére jelentősen leromlott, a párafarmerek az ott hagyott kompresszorok és árokásók egy részét fel tudták használni farmjaik építésekor. Egyes korábbi bányászati cégek emiatt számlákat küldtek a farmereknek.

A bolygó állandó lakói főként párafarmerek (például Owen Lars), akik a levegőből begyűjtött párából vizet állítanak elő és annak kisebb részét a saját, föld alatt lévő növénytermelő telepeiken hasznosítják, a víz nagyobb részével pedig kereskednek.

A bolygó hivatalos fővárosa és a kormány központja Bestine, ami Mos Eisley-től 200 km-re nyugatra található, de Mos Eisley a forgalmasabb, itt van a bolygó legnagyobb űrkikötője. További, kisebb űrkikötők: Mos Espa, Mos Taike és Mos Entha. Egyéb települések: Motesta, Wayfar, Anchorhead, Arnthout.

A Birodalom csak egy Birodalmi Kormányzóval képviselteti magát, valamint egy csapat rohamosztagost állomásoztat Mos Eisley-ben.

Bár a Birodalom szélén fekszik, de a közelében több nagy kereskedelmi útvonal is van, aminek következtében a bolygó sokak számára átszállási pontként funkcionál.

Megjelenése a Csillagok háborúja filmekben 

A IV. epizódban ide zuhan le R2-D2 és C-3PO mentőkabinja, ezzel kezdődnek meg a történések.

 

Érdekesség 

A filmbéli bolygó nevét a dél-tunéziai Tataouine városról kapta, mivel a Csillagok háborúja filmet tunéziai helyszíneken forgatták. Az eredeti forgatókönyvben még Aquilae néven szerepelt.

A Tatuint ábrázoló filmeket sok helyszínen forgatták: Afrikában Dzserba, Matmata, Tozeur, Medenine, Ksar Hadada, a Sott-el-Dzseríd, és a Nagy Dűne (La Grande Dune), Kaliforniában a Death Valley, Arizonában Yuma homokdűnéi szolgáltak helyszínül.[1]

Egy ismert diogenit meteorit neve Tatahouine (vagy Tataouine) (azonos kiejtéssel, mint a Tatuin), mely Tunéziában 1931-ben hullott és valószínűleg egy a 4 Vesta aszteroidát ért óriás becsapódás szakította ki a Vestából; így jutott a Földre.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.